

Szenvedélyből vállalkozás – Kutas Julia és a Hidden Kitchen
Ma a Hidden Kitchenben, Bécs belvárosában, a Färbergassén vagyunk, és a márka tulajdonosával és megálmodójával, Julia Kutassal beszélgetünk. A neve azt sejteti, hogy magyar származású – rögtön ehhez kapcsolódik az első kérdésem. Seidler Andrea: Juli, mesélnél nekünk egy kicsit a családi hátteredről? Julia Kutas: Szívesen. Tulajdonképpen száz százalékban magyar vagyok. Mindkét szülőm magyar, illetve az volt, én viszont első generációsként már Bécsben születtem. Édesanyám a het
Seidler Andrea


Vasarely és Marc Adrian – Két út a mozgó képhez
Victor Vasarely, a Pécsen született világhírű magyar származású művész 120. születési évfordulóján a bécsi Albertina Modern különleges kiállítással tiszteleg előtte. A VASARELY & ADRIAN – Dynamische Raster című tárlat Vasarely és az osztrák Marc Adrian művészetét állítja párbeszédbe. Az op-art két meghatározó alakjának munkáin keresztül a kiállítás az optikai illúzió, a mozgás, a geometrikus formák és az érzékelés kérdéseit vizsgálja.
Csire Márta


Mindennapi olajunkat add meg nékünk ma…
Szabad-e a kőolajat a kenyérhez hasonlítanunk, és vele parafrazálnunk a kereszténység legfontosabb imádságát? Pedig ez a valóság… Jó ideje annyira kőolajfüggővé vált a világgazdaság és a Földön élő emberek mindennapi élete, hogy el sem tudjuk képzelni, milyen volt az élet az olaj előtt. Pedig Edwin L. Drake 1859-ben fúrta meg első olajkútját Pennsylvaniában, vagyis az olajkorszak mindössze 167 éve tart. Az ipari forradalom és általa a Brit Birodalom a szén kitermelésének és f
Másréti Kató Zoltán


„Egy sok ezer darabos puzzle-t megpróbálni másképp összerakni”
Hogyan lehet egy közel 300 oldalas, regényterjedelmű Schnitzler-drámából színpadi előadást létrehozni? Gáspár Ildikó mintegy 200 oldalt húzott a Komödie der Verführung eredeti szövegéből, a szereplők számát 25-ről 13-ra csökkentette, és korabeli bécsi kabarészövegekkel, valamint a Csárdáskirálynő dalaival építette újra a történetet. A Theater in der Josefstadtban bemutatott előadás kapcsán a rendezővel többek között arról beszélgettünk, hogyan lehet egy régi művet mai szemmel
Lendvai Zsóka

























